Gazda József vitába szállt Kuszálik Péterrel, aki Morfondír rovatában rendszeresen kikelt az RMDSZ ellenzéke ellen. /Gazda József: Önmagunk farkasai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./Nem érdemes vitatkozni, inkább a Romániai Magyar Szó elfogultságát, egyoldalúságát jelzi, hogy teret ad Kuszálik támadó, gúnyolódó cikkeinek. Csodálkozik az ember, hogy leközölték Gazda írását.
2003. május 22.
Az Erdélyi Riport hetilapban Kuszálik Péter terjedelmes írásában kirohant a jobboldali Bayer Zsolt ellen. Írásában kitérhetettt volna arra, hogy Bayer Zsoltot bemutatta a Krónika márc. 29-i száma /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával/. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Kuszálik Péter: Hosszú válasz egy rövid idézetre I. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./
2003. július 1.
Kuszálik Péter néhány éve még "független értelmiségiként" nyilvánított véleményt az erdélyi közélet dolgairól számos lapunkban, beleértve az Erdélyi Naplót is. Az RMDSZ bukdácsolása sem úszta meg vitriolos kritikája nélkül. Ma már? Főként szép honoráriumokat fizető "kormánypárti" lapokban morfondíroz, mörfizál, jópofizik utolérhetetlenül nyegle modorában, és láss csodát, kizárólag Pártunk és Kormányunk ellenségeit tűzve éles tollára. Manapság ő az egyik legvehemensebb és legproduktívabb RMDSZ-propagandista, olvasható az Erdélyi Naplóban, D. L. /Dénes László/ tollából. /D. L.: Na, bumm! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 1./
2003. augusztus 19.
A kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány egy olyan szerteágazó romániai magyar on-line adatbank felállításának tervét készítette el, amely jelentősen gyarapítja majd az erdélyi magyar digitális kincstárat. A kitűzött cél egy romániai magyar digitális adatbank, egy multimédia referencia-könyvtár lenne, amelyet valószínűleg elsősorban a diákok és a kutatók használnának, de a szakközönségnek is rendelkezésére állna. Az adatbank első modulja Vincze Gábor szakmai berkekben jól ismert és gyakran hivatkozott kronológiájának első része, amely az 1944-1955-ös korszakot öleli fel. Az adatbank kiépítésének első fázisában még Vincze Gábor kronológiájának folytatását és Kuszálik Péter sajtóbibliográfiáit teszik közzé. A második szakaszban számos további bibliográfiát, kronológiát, statisztikát, térkép- és helységnévtárat, címtárat és linkgyűjteményt internetesítenek. E mellett például kutatók vendégoldalainak, tanulmánytáraknak is helyet fognak adni. A kronológiával a leendő adatbank alapkövét leteszik, amely itt érhető el: Trasnsindex.ro, de hamarosan olvasható lesz hivatalos helyén /www.jakabffy.ro/ is. /(Trasnsindex.ro): Adatbank alapkő-letétel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
2003. szeptember 19.
Kuszálik Péter rovatában rendszeresen gúnyolja az RMDSZ vezetésével szemben állókat. Mostani ironizáló cikkében kijelentette: "nem vagyok hajlandó semmiért sem harcolni, élni akarok a jogaimmal és élni akarom az életet. Biliárd, póker, nők, pia. A maradék időmben pedig firkálgatok: cikket, könyvet, mikor mit." "Aki arra tette föl az életét", hogy "megmenti a magyarságot az elrománosodás veszélyétől satöbbi, annak jó munkát kívánok." /Kuszálik Péter: Morfondír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2003. november 14.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában a rendkívül durván szellemeskedett a székely nemzeti tanácsokon, akkor, amikor román ügyészségi eljárást indítottak ellenük. "Kezdetben a nemzeti identitás ápolását hirdették csodaszerként, majd a státustörvényről mondták ugyanezt, utóbb a kettős állampolgárság következett, most megint az autonómia a divat." /Kuszálik Péter: Morfondír. A régi-új csodaszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2003. december 22.
Születésének 120. évfordulóján Kós Károlyra emlékeztek Marosvásárhelyen. A több mint tíz éve megalakult Kós Károly Alapítvány művelődési vetélkedőt, irodalmi estet és könyvbemutatót szervezett a névadó tiszteletére. A rendezvénysorozat az Áll még a Varjúvár című Kárpát-medencei vetélkedő erdélyi szakaszának rendezvényével kezdődött. Ezután bemutatták a Mentor Kiadónál megjelent Kós Károly-emlékkönyvet /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/, amelyet Kuszálik Péter állított össze. Végül Kozsik József színművész részletet mutatott be Orbán Márton Bernády című monodrámájából. A Kiáltó szó időszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2004. március 2.
Kuszálik Péter megállapította: „Divatos téma a magyarok pusztulása. Különösen a polgári oldal riogat azzal, hogy istenem, megint, még mindig és továbbra is. Meg hogy fogjunk össze.” És folytatja, ahogy kell: a rohadt komenyisták így meg úgy… Kuszálik Péter elmagyarázta: „A székelyföldi kivándorlás okát is pontosan lehet tudni: több az ember, mint a föld. Ilyen egyszerű.” /Kuszálik Péter: Morfondír. Ki vándorol, ki nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2004. március 10.
Bayer Zsolt kitiltására az Romániai Magyar Szó március elsején 48 négyzetcentimétert áldozott, a Krónika pedig 752-t, ami közel tizenhatszorosa az előbbinek, írta Kuszálik Péter. /Kuszálik Péter: A jó sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2004. március 13.
Megjelent a Kós Károly emlékkönyv. Összeállította Kuszálik Péter /Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2003/. A kötet Kós Károly születésének 120. évfordulójára készült. A könyv összeállítója nem építész és nem irodalmár, hanem publicista és sajtóbibliográfus. Kós Károly életének, munkásságának azokat a mozzanatait emelte ki, amelyek a mai olvasó számára is érdekesek lehetnek. A Kós-életmű kritikai feldolgozása még várat magára, szellemi hagyatékának leltározása azonban csapatmunkát kíván, amelyben építésztől művészettörténészig és kritikustól bibliográfusig öt-hat szakembernek is helye volna, írta Kuszálik. Az emlékkönyv a grafikus és könyvművész, a második része pedig a politikus Kós Károlyt mutatja meg utókorának. /B.D.: Egy áldozatos élet története. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2004. március 24.
„Tőkés Lászlót mindenki ismeri, nem kell bemutatnom. (Hoppá, elsején lesz a szülinapja! – Isten éltessen, Laci öcsém!) Azt is mindenki tudja, hogy ő volt a forradalom szikrája. A szikrának általában tűzgyújtás a szerepe, utána elhamvad.” /Kuszálik Péter: A szikra természetrajza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2004. április 27.
Romániai Magyar Adatbank néven egy középtávon hatalmasra duzzadó internetes lexikontár építésébe kezdett bele a Transindex és a Jakabffy Elemér Alapítvány. A https://adatbank.ro címen elérhető nyitóoldalon máris olyan kézikönyvek vannak, amelyek alapvető segédeszközei lehetnek bármely történésznek. A legnagyobb sikere annak az impozáns térképtárnak van, amely Európa politikai történetét mutatja be 1763-tól 1993-ig. A 333 térképet és azok leírásait tartalmazó térképtár a híres Pándi-féle kézikönyv internetes adaptációja. Vincze Gábor romániai magyar kisebbségtörténeti kronológiája 1944-től 1955-ig követi végig az eseményeket. Alapvető segédeszköze minden romániai magyar társadalomtudósnak a Meister-féle válogatott bibliográfia, amely közel 15 ezer címet tartalmaz. A két részben közzétett internetes verzió 1946-tól 1989-ig, majd 1989-től 1999-ig szemlézi a lényegét annak, ami a romániai magyar társadalomtudományban megjelent. Kuszálik Péternek az 1989 utáni romániai magyar sajtót feltérképező kézikönyvét is digitalizálták. A tervek között szerepelnek kézikönyvek, térképtárak, bibliográfiák, tanulmánykötetek. Jelenleg Varga E. Árpád Erdélyi felekezeti és nemzetiségi adatsorok 1850-től 1992-ig című négykötetes munkájának internetre alkalmazásán dolgoznak. /Egyre több a színvonalas tartalom az erdélyi interneten. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2004. május 12.
Kuszálik Péter elutasítóan írt Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina könyvéről (Erdélyi magyar politikatörténet 1989–2003). Többek között kifogásolta, hogy fölhasznált irodalom listájából hiányzik egy igen fontos mű: Domokos Géza háromkötetes emlékirata. /Kuszálik Péter: Morfondír. Történelem és valóság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2004. június 5.
Ukrajnában 1991. dec. 1-jére népszavazást terveztek az ország függetlenségéről. A román parlament nov. 28-án nyilatkozatot adott ki: „Természetesen Ukrajnának joga van népszavazást rendezni függetlenségéért, a népszavazás érvénye azonban nem terjedhet ki önkényesen a volt Szovjetunióhoz csatolt román területekre, amelyek sohasem tartoztak Ukrajnához és jog szerint Romániát illetik meg.” „Románia parlamentje ünnepélyesen kijelenti, hogy a volt Szovjetunió által erőszakkal bekebelezett román területeken – nevezetesen Észak-Bukovinában, Herta tartományban, Hotin tartományban, valamint Besszarábia déli megyéiben – a kijevi hatóságok által rendezett népszavazás semmis és érvénytelen, akárcsak annak következményei.” „Románia parlamentje felkéri az ország kormányát, kezdjen sürgős tárgyalásokat a kijevi hatóságokkal az erőszakkal a Szovjetunióhoz csatolt román területek problémájáról." Erről beszámolt a Romániai Magyar Szó 1991. nov. 30-i száma. A román kormány azonban nem kezdett tárgyalásokat. /Kuszálik Péter: Kampánycsendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2004. november 24.
Kuszálik Péter ajánlotta, érdemes elővenni régi újságokat. „Borbély Imre, aki köztudottan egyik legnagyobb ellensége az RMDSZ-nek és a szövetségi elnöknek, kezdetben még így vélekedett: Markó Béla »a jelenlegi nehéz időkben« ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. (Orient Expressz, 1993. febr. 12.)” Borbély Imre – és eszmetársai számára – az „ideális elnök” rövid idő alatt átváltozott „leváltandó elnökké”. Az erdélyi magyarság nagyobbik része elfogadja Markót, írta Kuszálik. Sokan próbálták eltávolítani az RMDSZ vezérkarát. Bitay Ödön, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete vezető tanácsának tagja például kijelentette, hogy az RMDSZ egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. (Magyar Hírlap, 1993. ápr. 26.) Bitay azóta revideálta az álláspontját, az RMSZ 2004. nov. 4-i számában a Demokratikus Újbaloldali Fórum elnökeként ítélte el a „romániai magyarság politikai megosztására irányuló – kívülről sugallt és céljainktól távol álló – kísérleteket”, s arra figyelmezteti a Polgári Szövetséget: felelősséggel tartoznak az egységbontásért. Katona Ádám 1993-ban úgy látta, hogy „még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most” (Pesti Hírlap, 1993. máj. 26.); Nagy Béla, korábbi Bihar megyei elnök szerint az RMDSZ hajója süllyedőben van (Bihari Napló, 1993. jún. 1.). Borbély Imre 1996-ban úgy vélte: azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” (Erdélyi Napló, 1996. jún. 12.). /Kuszálik Péter: Morfondír. Egy kis lapszemle! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 25.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában elítélte azt, hogy Sepsiszentgyörgyön nov. 9-én lehazaárulózták Vass Lajos államtitkárt, akit Hiller István miniszter, az MSZP elnöke maga helyett küldött. Azért tüntettek ellene, mert az MSZP elutasítja a kettős állampolgárságot. Kuszálik Péter szerint a tüntetők feliratait Tulit Attila, a tüntetést meghirdető Magyar Polgári Szövetség alelnöke készíttette, ezért valójában ez az egész az RMDSZ ellen irányult. Kuszálik az emlékezetes 1990. februári marosvásárhelyi gyertyás tüntetést így minősítette: „néhány rosszul tájékozott, túlzottan akaratos elvtárs szavára rohantak tüntetni”. A cikkíró hozzátette: Tulit Attila, a Polgári Szövetség alelnöke Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere ellen szervezett tüntetést. Tulit Attila, a T3 Kiadó és nyomda egyik igazgatója ezerszám nyomtat olyan könyveket, amelyekben ez áll: készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. /Kuszálik Péter: Morfondír. Polgári stílus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2004. november 30.
Egy bértollnok a romániai magyar baloldali sajtóban újabban az Erdélyi Naplóval kötekedik, írta Nits Árpád. Nevét nem említi, mert meggyőződése, hogy ezek az újságok és munkatársaik annak arányában részesülnek bizonyos alapítványi pénzekből, hogy milyen gyakorisággal “monitorizálják” az egy-két jobboldali lapnál dolgozó két-három, anyagilag független újságírót. Régebben akkor váltunk az RMDSZ-oldali bértollnokok céltáblájává, amikor kiálltak a Bolyai Egyetem újraalapítása, a kettős állampolgárság intézményesítése és az autonómia megteremtése, valamint Tőkés László mellett. Most azon lovagolnak, hogy az Erdélyi Napló egyik munkatársa az egykori bukaresti pártfőiskola végzettje. Róla, Nits Árpádról van szó. „Kíváncsian várjuk, miért fognak belekötni az Erdélyi Naplóba az elkövetkező hetekben.” – írta. /Nits Árpád: Népszavazás káderügyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./ Nits Árpád nem írta ki, de Kuszálik Péternek erre a cikkére célzott: Morfondír. Egy kis lapszemle! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. december 13.
Kuszálik Péter kifejtette, eltúlzott székelyföldi gyászdemonstrációkról beszélni. Kuszálik megrótta a fölháborodott Böjte Csabát, aki megígérte, hogy a dévai árvaház gondozottjai számára nem fogad el egy vasat sem, „amíg a magyar kormány saját népe ellen uszít”. Kuszálik szerint az erdélyi magyarok „99,999%-a semmilyen jelentőséget sem tulajdonított a népszavazásnak. Nem is volt miért, ui. a szavazás másról szólt: „Patrubány Miklós csupán arra volt kíváncsi, a téli szezonban pantallóban járjon-e vagy székely harisnyában?” /Kuszálik Péter: A nyugalom mintaképei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2004. december 14.
Nem érdemes utólag vitatkozni Patrubány Miklós sületlen kérdésén, hiszen már túl vagyunk a sikertelen népszavazáson – jelentette ki Kuszálik Péter. A román kormány nem bízta a döntést a népre, hanem saját hatáskörében megoldotta a problémát. Magyarország bölcsei nem találták meg a kérdés kulcsát. „A magyar állam nem áll olyan jól, hogy milliárdokat dobáljon ki érzelmi alapon kiállított dokumentumokra (az sem mondott igazat, aki azt mondta: egy fillérbe sem fog kerülni a trianoni gyógyír!), helyette a valós kérdések pragmatikus megoldására kellene figyelni – állapította meg a cikkíró. Vízumkényszer köti a délvidéki és a kárpátaljai magyarokat, elsősorban az ő utazási nehézségeikre kell megoldást találni. /Kuszálik Péter: Ugyanarról, komolyabban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2004. december 21.
Kuszálik Péter a dec. 19-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában elhangzott Orbán Viktor-interjú kapcsán a Fidesz elnökét a Fidesz „Bölcs Vezérének” nevezte. Kuszálik szerint a népszavazáson kiderült: Magyarországon csupán másfél millió szimpatizánsa van a határon túli magyaroknak (azok száma, akik igennel szavaztak), de ez a mennyiség nem elég ahhoz, hogy a Fideszt ismét uralomra segítse. Kuszálik megrótta Orbán Viktort azért is, mert a ciánszennyeződés veszélyétől óvott. „Orbán Viktor eltúlozza a dolgokat” – jelentette ki Kuszálik. /Kuszálik Péter: Sűrű program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2005. január 5.
A kettős állampolgárságról „decemberben zokogott a róna”, írta Kuszálik Péter, „de lassan elfelejtkezünk erről is, mint az MSZP a Nemzeti Petícióról”. Kövér László, Bayer Zsolt átrándult Erdélybe, Kuszálik három oldalnyit jegyzetelt azon a polgári fórumon, ahol a vendégek előadták a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról mondanivalójukat. Bayer Zsolt kifejtette, hogy „nekünk kommunistából a legalja jutott (…), nálunk mindig moszkoviták uralták a helyzetet…” /Kuszálik Péter: Morzsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2005. január 7.
Kuszálik Péter rovatában ismét ironikusan írt a kettős állampolgárságról. Egy bajba jutott utast idézett, akin románok segítettek. Azzal ijesztgették őt, hogy a románok majd „agyonvernek, amiért nem mentünk el szavazni”. Kuszálik ezt a véleményt eljuttatná minden magyarországi választó, kis- és nagypolgár lakcímére, valamint Kovács László volt külügyminiszter brüsszeli postaládájába. Ez ugyanis cáfolja a gyűlöletfekete tablót, melyet az évszázadok során a románokról „kialakított magának a felsőbbségtudattal fölös mértékben megáldott Magyar Nemzet”. Kuszálik intette a magyar nemzetet, hogy a „Gőg helyett ezentúl az Alázat zászlaját emelje magasra!”. /Kuszálik Péter Morfondír. Sancta simplicitas! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
2005. január 14.
Az utóbbi időben egyre több visszhang érkezik Kuszálik Péterhez, Monfondír rovatával kapcsolatban. Egy levélíró Budapestről megdicsérte a december 13-i Szempont rovatot – ebben Fey László, Székedi Ferenc és Kuszálik elítélő véleményét a magyar népszavazásról. /Kuszálik tavalyi cikke szerint a népszavazás tétje: Patrubány Miklós csupán arra volt kíváncsi, a téli szezonban pantallóban járjon-e vagy székely harisnyában./ Egy Németországban élő erdélyi szerint „túl gőgös a magyar, ő mindent tud és jobban, mint más, s ráadásul inkább beledöglik, mint hogy kompromisszumot kössön.” Kuszálikról egyik kritizálója megállapította: „Tényleg fogalma sincs semmiről. Honnan szalasztották ezt az embert?” „Már unalmas, hogy a romániai magyar sajtóból ezek az őrültségek ömlenek folyamatosan.” /Kuszálik Péter: Visszhang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2005. január 22.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában ismét támadta a Magyar Polgári Szövetséget, idézve a Krónika napilapban megjelent híradásokat. A Magyar Polgári Szövetség még csecsemő. Kuszálik szerint „az igazi öröm pedig az lesz, ha a mai csecsemő öt-hat év múlva a betűkkel is megismerkedik.” /Kuszálik Péter: Morfondír. A csecsemő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2005. január 31.
Kuszálik Péter élcelődött a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban /Székely Ottonomia – írta/, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarság sürgősségi listáján csak a tizedik helyen szerepel a székelyföldi területi autonómia. Tehát a Székely Nemzeti Tanács tizedrangú ügyekkel foglalkozik. Kuszálik szól „mindazoknak, akik a Székelyföld Ottonomiájában, Trianon revíziójában, a sült galambban, Orbán Viktorban, Csaba királyfiban reménykednek, ahelyett, hogy felismernék: mi a teendő az adott helyzetben.”. /Kuszálik Péter: Ottó! No, mi a’? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2005. február 12.
Kuszálik Péter újból elmarasztalta a Magyar Polgári Szövetséget és megvédte az RMDSZ-t. Az MPSZ szerint az RMDSZ „félrevezette a magyar választókat és kampányszlogenné alacsonyította az autonómia eszméjét”. Kuszálik Péter azonban helyesbített, az RMDSZ programjában korábban szerepelt az autonómia. /Kuszálik Péter: Morfondír. A Polgári Lelkiismeret. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2005. február 17.
Kuszálik Péter leszögezte, hogy a magyar értelmiség véleménye is megoszlik a trianoni békediktátum megítélésében, s a filmben „jobbára csak a ’nemzeti oldal’ képviselői szólaltak meg, azok, akiknek fáj ’Trianon’. A románok 1990 után nagy szeretettel mondták: örüljenek a magyarok, hogy 1919-ben a román királyi csapatok megszabadították őket Kun Bélától és a kommunizmustól. A Tanácsköztársaság idején a bolsevisták 585 személyt végeztek ki nyilvánosan, utána következett a fehérterror. Kuszálik szerint a film készítői magyar elfogultságtól terhesek, a román kommentátorok pedig a maguk szempontjai szerint voltak részrehajlók. /Kuszálik Péter: Történet és tanulság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2005. február 24.
Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét, febr. 17./ című tanulmánya vitát váltott ki. A hetilap következő számában több reagálást közöltek: a/ Sütő András cáfolta Stefano Bottoni állításait. 1957-ben nem váltották le az Igaz Szóban viselt beosztásából, hozzátette: 1956-ban – „forradalom-pártiságért” – a letartóztatandó személyek listájára került, Fazekas János – akkori KB-titkár vállalt érte felelősséget. Sütő András visszautasította Bottoni állítását, hogy Hajdu Győzőt ő látta volna el folyamatosan információval Földes Lászlóról, Sütő ugyanis bekerült az Utunk szerkesztőbizottságába. Sütő ezt rágalmazásnak minősítette, mondván általános gyakorlat volt a tiszteletbeli szerkesztőbizottsági tagság. A hetilap testületében szerepelt, de gyakorlatilag semmi köze sem volt hozzájuk, mert 1956 elejétől kezdve már a Művészet című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott Marosvásárhelyt. „Így a kolozsvári Utunknál nem volt alkalmam Hajdu Győző „besúgójaként” működni Földes László ellenében” – írta. Sütő szerint Hajdu Győző véleményeket kért több, Földes által megtámadott írótól, ezt nevezte a tanulmány feljelentő levélnek. Sütő az emlékezetes gyűlésen védeni próbálta Földes Lászlót. /Sütő András: Traumát oldó emlék. Gálfalvi Zsoltnak. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./ b/ Gálfalvi Zsolt az akkor történteket csapdahelyzettel magyarázta: „Földes tehát egy szorongató csapda-helyzetből úgy próbált kiutat találni, hogy másokat taszított csapda helyzetbe. Nemcsak helyzetmegítélése, eljárása is téves volt.” Gálfalvi Földes László hitelét és megbízhatóságát vonta kétségbe, de utólag úgy látja, hogy saját csapdahelyzetéből téves módon próbált menekülni. Ami akkor történt, az csak a diktatúra ismeretében ítélhető meg. /Gálfalvi Zsolt: Megjegyzések egy esettanulmányhoz. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./ c/ Bodor Pál hozzászólásában a diktatúra akkori korszakát elevenítette fel. A románosítás 1956-ra már egyértelmű volt. 1956 szeptemberében Miron Constantinescu, a párt KB keménykezű titkára Kolozsváron magyar értelmiségi gyűlést hívott össze, ahol a felszólalók óriási többsége nyíltan kritikus volt a pártvezetéssel és a kormánnyal, a magyar érdekeket sértő jelenségek tekintetében. Ezt látva Miron Constantinescu elmondta, a párt vezetése jóváhagyta a régi kérést az 1940-ben megszüntetett Korunk újrakiadására, egy új gyereklapra (ez lett a Napsugár), nem állítják le a szakszervezetek magyar nyelvű hetilapját, (Szakszervezeti Élet, majd Munkásélet), a KISZ ifjúsági lapját sem szüntetik meg (Ifjúmunkás), visszaállítják a kolozsvári Agronómia magyar tagozatát, megvizsgáltatja az utcanév-változtatásokat stb. Bodor elismerte, hogy felszólalt Földes László ellen, de hozzátette: ezt a szövegét szinte Földes László diktálta és heteken át kérte Bodor Pált, hogy olvassa föl. /Bodor Pál Diurnus: Stefano Bottoni! = A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./ d/ Hozzászólt a hetilap munkatársa, Sipos Géza is, aki nekirontott Sütő Andrásnak és ítélkezett, Sütő nem jelentős író. „Egyszerre volt a működtetője, haszonélvezője és ugyanakkor eszköze a hatalomnak, másrészt nemzetiségi mivolta miatt sohasem válhatott annak szerves részévé” – minősítette Sütő Andrást Sipos Géza. Sőt, Sipos szerint az író „ellenzéki szerepben is megnyilvánult”, „átnyergelt”, „ellenzéki-nemzetvédő identitást épített ki magának”, „hatékonyan dolgozott önnön irodalmi kultuszán”. Sipos szerint Sütőnek 57 kötete jelent meg, „tézisdrámái 1975-től a szelep funkcióját töltötték be diktatúra és nemzetiség viszonyában”. Sipos Géza megvonta Sütő András írói mérlegét: egyetlen jó könyve van, az Anyám könnyű álmot ígér. /Sipos Géza: Az önfelmentő.= A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./ e/ Kuszálik Péter saját magára hivatkozott, ő már régebben sürgette a „kibeszélést”. Földes László már 1964 decemberétől közölhetett, igaz, kezdetben csak recenziókat, kisebb cikkeket. Kuszálik két könyvcímet hiányolt Bottoni bibliográfiájából: Huszár Sándor: Sorsom emlékezete. Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról /Kriterion, Bukarest, 1982/ és Földes László: Elvek és viták. Tanulmányok, kritikák /Kriterion, Bukarest, 1983/. Huszár könyvéből kiderült, hogy a pártból kizárt Földes haláláig a marxista esztétika egyetemi előadótanára maradhatott. /Kuszálik Péter: Eljött (?) a kibeszélés ideje? = A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./
2005. február 28.
Kuszálik Péter ismét a Székely Nemzeti Tanácsról és Szász Jenőről írt ironikusan, idézgetett, például: „Szász Jenő úgy vélte, az RMDSZ tizenöt év alatt nem tett annyit a magyarság érdekében, mint Koltay egyetlen este.” (Krónika, febr. 11.) /Kuszálik Péter: Morfondír. Múlt idők köde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2005. március 2.
Kuszálik Péter szerint a Székely Nemzeti Tanács és vezetői a lúzerek, a vesztesek, Orbán Viktor lúzerei. Az SZNT a védőhatalmi státust is említette. Kuszálik sietett jelezni, hogy védőhatalmi státust Katona Ádám emlegette nyolc évvel ezelőtt. „Amennyiben két NATO-tagállam között egyáltalán szóba jöhet a „védőhatalmi státus” fogalma” – tette hozzá Kuszálik. Most „Csapó József éppen Strasbourgban tárgyal valakivel. /Kuszálik Péter: Morfondír. A lúzerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
